Albert gazda

Kanadai emberünk visszatér, Szabó Zsolt legutóbb Errazuriz-kóstolón vett részt Calgaryban, ami azért is érdekes Budapesten és Magyarországon, mert a chilei sztárpincészet termékeit forgalmazni kezdte a Wineage. Az Errazurizt 1870-ben alapították, sikere azóta is töretlen. A cég…

Indexes projektként csináltunk egy érdekes bikavértesztet, szegény Vincze Béla botránya adta az ötletet, az lett volna a prekoncepció, hogy bemutassuk, nemcsak a hamisítványoké a világ, hanem a jó magyar bor jó, pláne a rossz mellett. A kétkezi fogyasztót igyekeztünk szimulálni,…

A Marsala aztán végképp nem az a bor, amelyről sokat tudna a magyar közönség, és pláne nem az, amelynek méltó helyét a nemzetközi körforgásban egyetlen példány elfogyasztása után meg lehetne határozni. Szicília tradicionális bortípusáról beszélünk, a szakirodalom hol a…

Az ezerjó régi magyar fajta – miszerint hungaricum –, amelynek még a Kádár-korszakban is volt valami kultusza, arra nem emlékezhetek, hogy csak jól hangzó neve miatt-e, vagy esetleg akadtak jobb minőségű anyagok is. A borrendszerváltásról sajnos lemaradt ez a szőlő,…

A spanyol borokat is szeretem, de ahogy elsőre, másodjára sem olyan versenyző következik, amely meg akarná váltani a világot. Előbb-utóbb lesz klasszis is. A Bodegas Vicente Gandia roppant nagy pincészet Valencia közelében, a 19. század végén alapította egy bajuszos ember, aztán…

Frittmannék bemutatásával nem bíbelődnék, lassan tényleg mindenki ismeri őket, e hasábjaimon is írtam már róluk kétszer. A korábbiakhoz képest kiegészítésképpen annyit, hogy forrásaim szerint a Szigeten is rengeteg helyen az ő borukba öntögették az ásványvizet – ehhez…

Annak is eljött az ideje, hogy Ausztrália felbukkanjon a hasábjaimon, mégiscsak a világ egyik leggyorsabban fejlődő borországáról van szó, amely az elmúlt egy-két évtizedben letarolta a piacokat. A Wyndham Estate a kontinensnyi ország legkommerszebb borászatai közé tartozik, Hugh…

Két és fél hónapja indult a blog, ehhez képest tucatnyi országnál tartok, holott nem tervezem különösebben a kóstolásokat, leginkább azt iszom, ami eszembe jut. Argentína is debütál, fontos borország ez is, még ha az újvilági mezőnyben nem is vélik dobogósnak. Első argentin…

Katalónia két dologról híres borilag, az egyik a cava, azaz a palackban érlelt pezsgő – egészen nagy minőségűek is vannak közöttük –, a másik a penedesi Miguel Torres borászat. Ebben a bejegyzésben nem kunszt megvonni közöttük a párhuzamot, hiszen a tárgyalt bor…

Az egy nagyon fontos kérdés, hogy mire jó az Alföld, mégiscsak az ország messze legnagyobb szőlőterületei találhatók a vízszintes borvidékeken, ahol azonban a közhiedelemmel ellentétben nemcsak homok van, hanem másmilyen talajok és dimbek-dombok is itt-ott. Az Alföld…

A chardonnay-val ellentétben a viognier-t első látásra megkedveltem – írja újabb vendégszövegében Szabó Zsolt Kanadából. – Jellegzetes zamatával, könnyed gyümölcsösségével belopta magát a szívembe. A francia fajtát az olasz verdicchióval hoznám kapcsolatba, bár…

A görög borászat izgalmasabb, mint valaha, állítja A világ boratlaszának legújabb kiadása. Erről persze a magyar fogyasztó mit sem tud. Pedig elég nagy számban keresi fel a szárazföldi és szigeti tengerpartokat, melynek során nemcsak a víznek örül, a gasztronómiai…

Horvátország is jön föl, Bulgária is jön föl, Románia is jön föl, egész Közép- és Kelet-Európa egy nagy-nagy felemelkedés, ami minden borbarátnak öröm, aki nem lóversenyként értelmezi a dolgokat, és nem retteg attól, hogy mi lesz velünk, ha ezek-azok is megelőznek…

A borbarát élete permanens harc a savanyúsággal. A savanyút a csalamádéban és a piros ribizliben szeretem, a borban nem. A fehérbor utóízében olykor tolerálom – ha finom savanykásságként jelentkezik, és nem húzza össze a számat –, a vörösboréban…

Ebben a bejegyzésben titokzatos dolgokról lesz szó. A termék teljes neve: Jean Balmont Cabernet Sauvignon Vin de Pays d'Oc 2008. A Jean Balmont negociant – kevesebb, mint termelő, több, mint kereskedő –, akiről-amiről túl sokat nem tudni, honlapja pl. nincs. Székhelye van,…