Albert gazda

Néha eszembe jut, hátha ismétlem önmagam, annyit írtam borról az utóbbi néhány évben, hogy nincs energiám mindent visszakeresni. Ebben a blogban még csak-csak csekkolom a dolgokat, de mindenütt már nem, végül is nem szégyen a duplázás, legalábbis, ha ugyanazt mondom…

Nem vesztem el, a blog sem szűnt meg, csak javában tart a világbajnokság, ráadásul Budapesten, úgyhogy most tényleg nem könnyű annyi vasat tartanom a tűzben egyszerre, amennyit szoktam. Ezért öregedett meg az oldal tetején az előző bejegyzés, de sebaj, igyekszem lendületet venni.…

Hárslevelű után hárslevelű. Említettem legutóbb: több bort bontottam csütörtök este, és a Gizella Pince 2008-as Barát-dűlőse fogyott a legjobban. Mint mindjárt kitűnik, nem azért, mert kimagaslott a mezőnyből, a dolgok soha nem egyszerűek. Bott Judit és Bodó József…

A tokaji Gizella Pincéről többször is írtam már, volt, hogy szigorút, volt, hogy kimondottan lelkeset. Néha úgy tűnik, mintha csak én foglalkoznék Szilágyi László és Vas Mariann feltörekő érdekeltségével, nincsenek benne a fősodorban, pedig szerintem megérdemelnék.…

A februáron már a 2009-es alapfurmintot lehetett kóstolni a Royal Tokajitól, erényeit azonban elhomályosította a dűlőszelektált Mézes Mály. Többször volt szó arról minden fórumon, hogy ez az ezer és kétezer forint közt épp félúton elérhető bor igazi óriásölő, többnyire…

A Dobogó Pincészetet a 90-es évek közepén hozta létre a Zwack család, kezdetben csak régi vágású, borostyánszínű hatputtonyosokat készítettek, Izabella teljes értékű színre lépésével azonban megváltozott a koncepció, előtérbe kerültek a száraz borok és a könnyű…

Ennek a furmintnak története van. Sőt előtörténete dettó: már korábbi évjáratok alkalmából  is felhívták a figyelmemet, hogy a Tokaj Kereskedőház egyre tisztességesebb száraz fehéreket készít ezer alatt – elfelejtve-meghaladva a közelmúltat, amikor hosszas…

Elmentem a tokaji Demeter Zoltán évjárat-bemutatójára, tizenkét bor került terítékre, mind 2009-es, klassz egyben látni a szortimentet, ennyiből könnyen messzemenő következtetésekre vetemedhet az ember. Érdekes kérdés egyébként, elegendő-e már a tudásunk, hogy okosakat…

Lassan meglesz szinte mindenki, akiknek kicsit tán tartoztam, mert kimaradtak furmintfebruáros tudósításomból. Árvay János és Balassa István után Lenkey Géza van soron, ez a termelő ráadásul évjárat-bemutatót is tartott időközben, amire szintén elmentem kis híján, aztán…

Balassa István nagyon tud valamit. Olyan borokat készíteni legalábbis mindenképpen, amelyek tetszenek nekem. A legutóbbi furmintfebruáron kicsit későn értem oda az asztalához, ezért Árvay Jánoshoz hasonlóan ő sem került fel a gyorslistámra. Ideje volt kompenzálnom tehát, amit…

Árvay Jánosnak nagyon drukkolok, azt remélem, a Sauska Krisztiánnal közös vállalkozás megszűnése-átalakulása után egy közepes helyett két remek borászat nőheti ki magát Hegyalján, miáltal mindenki jól jár. Árvay felívelésében nagy szerepet játszhat a következő…

Csütörtökön furmintfebruár, egyszer már ajánlottam ezt a programot, másodszor is megteszem, ezúttal borokon keresztül mintegy. Így mégiscsak szemléletesebb. Két példányt bontottam szerda este ráhangolódásképpen, előbb Homonna Attila 2005-ös Határiját, majd az élvezetek…

Voltam a Tokaj Oremusnál megint, előbb egy sor Mandolás furmintot kóstoltunk, a 2009-estől a 2003-asig, majd hat ötputtonyos aszút, 2006-ostól 1999-esig. Nekem aztán nincs bajom a Mandolással, konkrétan rajongtam több évjáratáért – a kilencvenkilencesért, a kétezresért,…

Biztosan mondtam már, öröm, hogy Hegyalján egyre több olyan kis és közepes pince bukkan fel, amelyek tulajdonosai-létrehozói másmilyen területeken keresték a borra költendő pénzt. A legújabbak egyike Vissy Lászlóé, a közgazdász az ezredforduló környékén habarodott bele a…

Amikor kiderült, megint van édes szamorodnija a Tokaj Oremusnak, máris világos volt, ezt nekem egykettőre meg kell kóstolnom. Ha már a minap szóba került, hogy Légli Ottó nekem készíti a borait, akkor ugyanezt elmondhatom Bacsó Andrásékról is. Ráadásul épp a szamorodni…